Egyik lengyel város sem dicsekedhet régebbi leírással mint Kalisz, aminek az írott múltja több mint 1800 éves. Már az idõszámításunk szerinti 2-ik században a görög földrajztudós, Claudius Ptolemeus egyértelmûen megemlít egy Calisia nevû várost a "Földrajzi vázlatok" cimû mûvében, ez pedig nem más mint a mai Kalisz.

Az ókorban Kaliszon át egy borostyánkõút vezetett, ami összekötötte a Római birodalmat a Balti-tengerrel. Már akkor aktív kereskedõállomás volt, ahol a római kereskedõk szálltak meg az északra tartó útjukon a balti-tengeri borostyánkõ után. Az élet nyomai Kaliszban azonban jóval korábbiak mint Ptolemeus említése: ezek i.e. 8000 körülre vezethetõk vissza, amit az archeológiai kutatások is alátámasztanak, ezzel is bizonyítván a mind a mai napig tartó folytonosságot.

E hosszú történelem alatt a várost sok minden sújtotta: járványok, árvizek, tûzvészek és lázongó háborúk. Ezek ellenére a város mindig feléledt, megtartva területét és gyarapítva vagyonát. A XI-dik és a XII-dik században Kalisz kasztellán város volt, a XIII-dik században a hercegség, míg a XV-dik században a tartomány fõvárosa volt. Gyakran ugyanabban a körben említették mint Krakkót, Poznant, Gdansk-t vagy Lvov-ot. Az elsõ porosz megszállás és a Varsói Nagyhercegség idején Kalisz volt a minisztérium székhelye, míg a lengyel királyság kongresszusakor a tartomány fõvárosa, és 1837-óta Guberniya fõvárosa. Az I. Világháború után a közigazgatási kerület, míg 1975-tõl (1999-ig) ismét a tartomány fõvárosa volt.

Többszáz év nyíltság és vendégszeretet Kalisz elõnyére vált, és megkönnyítette a más külföldi városokkal történõ széles együttmûködést: diákok, zenészek, doktorok, tanárok, tisztek, tûzoltók, bélyeggyûjtõk és üzletemberek találtak külföldi kapcsolatokra. Kalisznak emellett több külföldi testvérvárosa is van: Hautmont Franciaországban (1958 óta), Heerhugowaard Hollandiában, Erfurt és Hamm Németorzágban, Kamieniec Podolski Ukrajnában, Preston és Southampton a Nagy-Britanniában, Adria Olaszországban, Martin Szlovákiában, és Tongeren és La Louviere Belgiumban.

Fontosabb mûemlékek:

• Zawodzie maradványok, 9-10-dik század - régészeti védett terület.
• Sáncfal maradványok.
• Szent Nicholas Katedrális, ami 1253-ban épült Boleslav Pious támogatásával.
• A Bazilika a Szent Szûz Mennybemenetelére, a Szent Család csodálatos képével, épült 1353-ban.
• Ferences kolostor, amit 1257-ben Boleslav Pious herceg es felesége Jolanta építetett.
• Benedekes kolostor, a XV-XVII század, XVIII-dik századi polikrómiával.
• A korábban a jezsuitákhoz tartozó templom, amit 1587-1595 között az olasz építész Jan Maria Bernardoni tervei alapján építettek.
• A St. Wojciech templom - már a XI-dik században a korábbi Kalisz kerület plébániája volt.
• A Kõhíd - a mérnöki mûvészet emlékmûve, épült 1824-25 között.
• A Wojciech Boguslawski színház.
• A kaliszi park - a legöregebb park Lengyelországban.